A Grumman F3F egy együléses fedélzeti vadászrepülőgép, amely az utolsó Grumman kétfedelű vadászgép és az Egyesült Államok haditengerészetének utolsó kétfedelű vadászgépe volt. A prototípus 1935. március 20-án repült, a következő év januárjában pedig megkezdődött az 54-es sorozatú F3F-1 repülőgépek szállítása. 1937-ben szerződést írtak alá az F3F-2 új, erősebb motorral szerelt változatának szállítására. A szállítások 1937 júliusában kezdődtek, ebből a verzióból 81 példány készült. A következő évben elkészült az F3F-3 egy kissé módosított törzsű változata, ez a változat 1938 decemberében került a gyártásba. Összesen 165 repülőgép készült az összes változatból. Az F3F-ek az 1940-es évek elejére az Egyesült Államok haditengerészetének fedélzeti vadászrepülőrajainak alapelemeivé váltak. Az F3F 8 vadászrepülőszázad felszerelésébe került (többek között a USS Ranger és a USS Saratoga repülőgép-hordozókon is)
