A Centaur IV a második világháború utáni brit tank volt, de a lánctalpas önjáró fegyverek közé is besorolható. A kocsi hossza körülbelül 6,35 méter, szélessége körülbelül 2,9 méter volt. A fő fegyverzet egy 95 mm-es tarack, a kiegészítő fegyverzet pedig két géppuska volt. A gyártás során mintegy 115 ilyen típusú jármű készült.
A Centaur tankot a Brit Hadsereg számára fejlesztették ki a nem túl sikeres Crusader utódjaként. Egy új jármű tervezésekor először döntöttek úgy, hogy univerzális ágyút használnak egy brit harckocsiban, amely képes mind az ellenséges járművek, mind a felszíni célpontok megsemmisítésére. Az első Centaur tankok a Rover gyártósoráról kerültek le, amelyeket elavult Liberty motorok hajtottak A27L jelzéssel.
Ennek az autónak összesen öt változata készült, amelyek közül csak a Centaur IV verziót használták harcban. 1944-ben lépett akcióba Normandiában a Királyi Tengerészgyalogság páncélos támogató csoportjaként. Emlékeztetni kell arra is, hogy a Centaur autókból (motorcsere után) születtek a sikeres Cromwell típusú közepes tankok.
