Egyedülálló hangulatú, kooperatív, dedukciós-asszociációs játék! Bízz a szellemben, hallgass az ösztöneidre, és oldd meg a rejtvényt! Rejtélyes gyilkosság történt az ősi kastélyban. A tettes semmi nyomot nem hagyott maga után, a rendőrség tehetetlen - az ügy felgöngyölítése a játlékosokra vár! Egyikük, az áldozat szelleme festett álomkártyákat ad a társainak, akik, mint tapasztalt médiumok, egymást segítve próbálnak meg rájönni, hogy a felkínáltak közül ki, melyik eszközzel és hol követte el a gyilkosságot? Borzongatóan misztikus társasjáték, ahol semmi sem az, aminek látszik!
Ki kopog?!
Asszociációs kooperatív nyomozás spiritiszta szeánszba oltva
Ritka nagy sikert tudhat maga mögött az az ukrán páros, akik egy orosz grafikussal kiegészülve elkészítették a Tajemnicze Domostwo-t. Gémerek világszerte rajonganak a játékért, nem csoda hát, ha az eredeti, 2013-as kiadás után tavaly megjelent a kisebb fejlesztéseken átesett verziója, amelyet a Dixit kiadója, a Libellud karolt fel.
Ismerünk pár klasszikus játékot, és asszociációsból is van már örökzöld - de olyan, ami a kettőt ötvözi, ráadásul verzióban… hát ebből nem terem minden bokorban. A Mysterium érdekes kombináció, mert egyszerre kell mindenkinek a saját feladatán gondolkodnia és a többieket segítenie. Ha ugyanis nem jut el mindenki az utolsó fázishoz, a feladatot elbukják…
A doboz is sejteti már, hogy itt valami borzongós, múlt század eleji hangulat vár minket, de amint kinyitja az ember, látható, hogy a játék elemei nagyon eltalált atmoszférát közvetítenek. Gyönyörűen illusztrált elemekkel van tele a játék, amelyek ráadásul kitűnően látják el feladatukat. A különböző kártyák és jelölők, illetve díszletek (!) olyan hátteret adnak a történethez és a feladathoz, hogy az ember úgy érzi: időutazáson vesz részt, ahol egy spiritiszta Poirot-Maigret körbe kerül.
Egy szellem, hat médium
A játékszabály egy jól felépített történettel kezdődik, ami majdhogynem egy szerepjátékok hangulatába ringatja a résztvevőket. A sztori szerint az ódon kastélyban egy titokzatos körülmények között elhunyt inas szelleme kísért, és az új tulajdonos spiritiszta kollégáit hívja segítségül, hogy kiderítsék, ki volt a gyilkos. Ha megvan az elkövető, a halott békére lel. De sietni kell, mert erre csak a Mindenszentek (vagyis inkább pogány elődje: Samhain) éjszakája alkalmas. Hét órája van hát a hat médiumnak, hogy a szellem irányításával rekonstruálják a drámai eseményt.
Nehéz feladatuk van, mert a jobblétre szenderült inas lelke oly sokáig kóborolt árván a falak között, hogy hangját veszítette - még a vérprofi médiumok is csak utalásokat tudnak tőle kicsikarni. Ezért lépésről lépésre haladnak, és egymás után kikutatják a lehetséges elkövetőt, a helyszínt és a gyilkos fegyvert. Mindegyikhez a játékosok számánál - a választott nehézségi foktól függően alig, kicsit vagy jóval több - médiumkártyát fordítanak fel. A szellem - akinek a szerepét az egyik játékosnak kell betöltenie - az épület falai között megbújva a médiumkártyák közül egyet-egyet hozzárendel a játékosokhoz (ebben a rajtuk lévő számozás segít), majd látomáskártyákkal rávezeti őket, melyik kihez tartozik. Mindegyikük saját szálon indul el, és ezekből az epilógus szakaszban kell ráhangolódjanak az egyetlen gyanúsítottra.
A nyomozás folyamata
A kastélyfalparaván mögül a szellem-játékos minden játékosnak ad egy látomáskártyát, amiről a médiumnak ki kell találni, melyik gyanúsítotthoz (később helyszínhez, majd gyilkos fegyverhez) tartozik. A többiek akár segíthetnek is neki. Ha a médium döntött, az adott médiumkártyára teszi megérzésjelölőjét (ami úgy néz ki, mint egy kis varázsgömb), míg a többiek e döntését látnoki képességjelölővel láthatják el. Ez lehet megerősítő, de ellentétes vélemény is. Ha minden médium döntött, a szellem kopogással jelzi, jó helyre kerültek-e a megérzésjelölők. Akinek sikerült a szellemre hangolódni, elrakhatja a gyanúsított képét a saját aktájába. Utána továbbléphet a következő szakaszra, és az óramutató előrehaladása után majd a helyszínre kell ráérezzen. Aki félreértette a szellem utalását, a maradék médiumkártyák közül kell a következő fordulóban egy új látomáskártya segítségével választania.
Hogy mi a látnoki képességjelölők szerepe? Aki jól gondolta, hogy a megérzésjelölő helyesen vagy helytelenül került egy látomáskártyára, látnoki képességében fejlődött, és az Epilógus haladástáblán (ez leginkább egy régi lift emeletjelző táblájára emlékeztet) magasabb szintre tolhatja látnoki képesség jelzőjét. Ennek majd a végjátékban lesz komoly szerepe. A felhasznált képességjelölőket a játékos már nem kapja vissza, a fordulókat jelző antik óra talapzatára kerülnek.
Végjáték - a tettesek felsorakoznak
Ha sikerül minden játékosnak a három szakaszon túljutnia, mielőtt az óra hetet üt, mindegyikük egy gyanúsítottal, helyszínnel és eszközzel a kezében várja a szellem útmutatását. A kísértet ezek közül fogja kiválasztani saját halálának körülményeit. Újra látomáskártyákat játszik ki, ezúttal hármat, de csak az elsőt fedi fel. Most van fontos szerepe annak, kinek milyen magas a látnoki képessége: aki nem érzett rá sokszor, társai jól tippeltek-e az első három szakasz látomáskártyáira, egyetlen látomáskártya alapján kell szavazzon a tettesre, míg a többiek - látnoki képességüknek megfelelően - kettőből vagy háromból.
A szavazás titkosan zajlik. Ha mindnyájan szavaztak, felfedik jelölőiket, és összevetik a szellem tettes-jelölőjével. Ha jól szavaztak, megnyerték a játékot, ha nem, újra egy évet kell várni Samhain éjszakájára, hogy a titokról fellebbenjen a fátyol…
Hangulat, feszültség - ötös!
A menete szórakoztató, nagyon jól van felépítve, és hogy a feszültség is meglegyen (valamint hogy a játékosok ne húzzák sokáig az időt), a szellem a látomáskártyák kiosztása után elindítja a homokórát - így az idő nem csak a történet szerint szorítja a játékosokat. A szecessziós stílusú építészeti elemek, a kártyák mind gyönyörűek, és tökéletes hangulatot teremtenek a sejtelmes feladathoz. Minél többen vagyunk, annál élvezetesebb a nyomozás - de ha csak ketten lennénk rá, a játékszabály tartalmaz egy ilyen verziót is!
Tíbaláj
