A Focke Wulf Fw-200 Condor egy német, négymotoros nagy hatótávolságú tengeri járőrrepülőgép, teljesen fémből készült, félhéjú szerkezettel, alacsony szárnyú kivitelben a második világháborúból.
A prototípus repülése 1937 júliusában történt, a gépet pedig 1940-ben kezdték el tömeggyártásba a hadsereg számára. Eredetileg az Fw-200-ast utasszállítóként használták a Berlin-London-New York útvonalon, de a második világháború kitörésével hamar a Luftwaffe felszerelésébe került. Az Fw-200-at négy BMW / Bramo 323R-2 motor hajtotta, egyenként 1200 km-es teljesítménnyel.
Nagy hátrány volt a gyenge teljesítmény, különösen a végsebesség és a rossz vázszerkezet, ami meghibásodásokhoz és katasztrófákhoz vezetett. Az Fw-200-at elsősorban az Atlanti-óceánon használták a szövetséges konvojok felkutatására és megsemmisítésére. A legjobb időszak ennek a repülőgépnek az 1942-1943. 1943 után szállítóegységekbe helyezték át. Ebből a repülőgépből összesen 276 darab készült.
Műszaki adatok:
- hossz: 23,45 m
- szárnyfesztávolság: 32,85 m
- magasság: 6,3 m
- maximális sebesség: 360 km/h
- maximális hatótáv: 3560 km
- maximális mennyezet: 6000 m
- fegyverzet: fix - egy 20 mm-es MG15 ágyú és négy MG131 géppuska cal.13mm
- felfüggesztve - 2100 kg bombáig.
